Az a helyzet megvan, amikor egy fél órát dilemmázol azon, hogy vajon mi legyen a vacsora, és mire eldöntöd, már teljesen elment az étvágyad? Ez is egy választás. Csak nem biztos, hogy teremtett bármit, azon kívül, hogy kinyírtad a spontaneitást, és bosszantottad magad a döntésképtelenségeddel.

A választásról sokféleképpen lehet beszélni. Spirituális, pszichotudományos, motivációs előadásos verzióban… Én most azt a helyzetet hoznám elő, amikor azt hiszed, hogy választasz, de valójában csak reagálsz. A világra. Másokra. Az anyád hangjára a fejedben, aki szerint „egy nő nem lehet ennyire önző”. Vagy a főnöködére, aki szerint „ezt a lehetőséget nem lehet visszautasítani”. Spoiler: dehogynem. 

Választani nem ugyanaz, mint dönteni.

A döntés gyakran véglegességet sugall – mintha onnantól kőbe lenne vésve minden –, míg a választás egy élő, változó energia, amit bármikor újraírhatsz. Ott nem azt nézed, mi a helyes és megfelelő, hanem azt kérdezed: Mi teremt többet? Mi tágítja ki az életemet, mi visz közelebb önmagamhoz – még ha néha kellemetlen, kényelmetlen vagy totál érthetetlen is?

Volt egy ügyfelem, aki évek óta vágyott egy könnyedebb életre. Kicsit kevesebb stressz, kicsit több szabadság, jóval több idő önmagára. Mikor megkérdeztem, mit választ, elsőre ez szaladt ki a száján: „Hát, nem is tudom. Megvárom, mit dob az élet.” Mondom neki, oké, csak ne csodálkozz, ha a semmi jön. Vagy csőstül a szerinted baj... 

A választás nem feltétlen logikus. És ez a jó benne.

Tudod, mikor kezdett el tényleg változni az életem? Mikor abbahagytam a „csak akkor választom, ha biztos vagyok benne” játékot. Amikor elkezdtem úgy választani, mint aki tudja, hogy akármi is lesz, abból is lehet valamit teremteni, ha más nem levonom a tanulságot, éberséget kapok.

Igen, néha mellényúl az ember. Választasz valamit, aztán kiderül, hogy nem pont azt a lovat akartad. És? Akkor választasz mást. Nincs kőbe vésve semmi – kivéve, ha te magad bele nem betonozod bele magad a döntésbe.

A választás nem arról szól, hogy mi a „helyes”.

Ez nem erkölcsi kérdés. Nem „jó” vagy „rossz” választásról van szó. Hanem arról: Ez az irány könnyedséget hoz? Megkönnyebbülést? Kíváncsiságot? Örömöt? Ha nem – akkor van még másik út.
Az sem biztos, hogy a választás egyértelmű, vagy hogy mások helyeselni fogják. De tudod mit? Nem is nekik kell vele élni, hanem neked.

Szóval legközelebb, mielőtt újra listát írsz pro és kontra érvekkel, állj meg, és csak tedd fel a kérdést:

Mi lenne, ha nem reagálnék, hanem választanék?
Mi lenne, ha nem kellene előre tudnom, csak épp elindulnom?

És ha már ma választhatnál bármit – még ha őrültnek is tűnne – mit választanál?

Szeretettel ✨

Adri

Ha szívesen kipróbálnád, milyen érzés nem csak gondolkodni a választásról, hanem valóban megengedni magadnak, akkor ott a helyed a következő Access Bars tanfolyamon.

Ez nem elmélet. Ez test, energia, és egy rakás “mi van, ha minden, amit eddig hittél, csak nézőpont volt?” típusú felismerés.

💆‍♀️ A Bars segít abban, hogy kiszállj a fejforgató döntéshozatalból, és rátalálj arra a könnyedségre, amit nem lehet kontrollal elérni – csak választással.

👉 Nézd meg a következő tanfolyam időpontját, és ha hív, ne agyald túl: https://adrienn-pagonyi.mykajabi.com/bars