RÓLAM

Szerintem #1

Az élet túl rövid ahhoz, hogy azzal foglalkozz, ami nem okoz örömet.

Szerintem #2

Mindannyian tökéletesen tökéletlenek vagyunk. Miért is kellene szégyellned?

Szerintem #3

Te irányítod a gondolataidat, a cselekedeteidet, a sorsodat.

ADRI VAGYOK

A legtöbben anyaként, (ex)feleségként és vállalkozóként jellemeznének. A valóságban sokkal több vagyok ennél. És te is.

Lehet, hogy a társadalom dobozokba zár, de ez nem jelenti azt, hogy ott kell maradnunk. Tehát szabaduljunk meg attól, akiknek gondoljuk magunkat, és kezdjük el azt az életet élni, amelyet megérdemelünk.

Velem tartasz?

Az én történetem

avagy mit keres egy life&business coach az erdőben és miért meri kimondani, hogy Access Consciousness?

Vannak napok, amikor magam is felteszem ezt a kérdést: miért nem elég egy módszer? Miért nem vagyok „csak” klasszikus coach, elegáns jegyzetfüzettel és célkitűző modellekkel egy tárgyalóasztalnál? Miért érzem azt, hogy ugyanannyira helyem van egy vezetői stratégiai coachingon, mint egy túrabakancsos outdoor "ülésen" – és miért nem mondok nemet arra sem, amikor valaki azt kérdezi: „És ez az Access... ez nem valami szekta?”

Nos, nem, nem az. De erről később.

Az ember sokrétű – és én vele együtt vagyok az

A válaszom mindig ugyanoda vezet vissza: az emberhez. Ahhoz a komplex, csodálatos és néha kicsit káoszos emberhez, aki hozzám jön – és persze, aki én is vagyok. Aki nem egy „coaching típus”, nem egy „konkrét esettel” jön, hanem egy egész élettel.

És az élet nem lineáris. Nem mindig Excel-táblázatokban és SMART célokban mutatkozik meg. Néha a megakadás egy ki nem mondott érzés, máskor egy testérzet, vagy egy gyermekkori minta, ami újra és újra beleránt egy sablonba.

És van, hogy a válasz nem a gondolatban van, hanem a testben, a csendben, a jelenlétben. Vagy épp abban, hogy végre megengedjük magunknak azt a kérdést: „Mi van, ha minden, amit eddig fixnek hittem, valójában csak egy nézőpont?”

Miért klasszikus coaching?

Mert szeretem a struktúrát. Mert hiszek abban, hogy a világos kérdések világos válaszokat hívnak elő. Mert láttam már, hogyan tisztul ki egy választás egyetlen jó "coach-kérdésre". Mert az évtizedek alatt összegyűlt tapasztalat és módszertan aranyat ér. És mert néha tényleg ennyi kell: egy ember, aki nem ad tanácsot, de meghallgat és kérdez.

Miért outdoor coaching?

Mert a testünk tud valamit, amit mi elfelejtettünk. Mert a természet nem ítélkezik, nem sürget, nem akar „megoldani” – csak van. És ez óriási szabadságot ad. Mert láttam már, hogy egyetlen séta az erdőben többet mozdított meg egy ügyfélben, mint egy hónapnyi ülőmunka. Mert ha mozgásba hozzuk a testünket, sokszor a lelkünk is mozdul. És igen, mert én magam is itt kapcsolódom újra.

És miért Access Consciousness?

Na, ez az, ahol páran feszülten hátradőlnek. Mert az Access megosztó. Mert más. Mert nem lehet könnyen bekategorizálni. És pont ezért. Mert nem akar „megjavítani”, nem keres okokat a múltban, nem ítélkezik – még akkor sem, ha mi éppen igen. Mert eszközöket ad a kezünkbe, amiket használhatunk vagy sem. Mert egyszerű kérdések erejével dolgozik, és sokszor épp ettől üt szíven.

És mert látom, nap mint nap, hogy működik. Nem varázspálca, nem mentőöv – de ha nyitott vagy, elindít valamit. És a legszebb, hogy mindig visszaadja az erőt az ember kezébe: „Mi van, ha tudod? Mi van, ha csak elhitted, hogy nem?”

Nem választanom kellett – hanem integrálnom

Nem érzem, hogy választanom kellene. Ahogy egy zenész is több hangszeren játszik, vagy egy festő többféle technikát használ, úgy én is többféle eszközzel dolgozom. Nem „mindenhez is” akarok érteni, hanem mindenkit máshonnan tudok kísérni. Attól függően, hogy hol van, mire van kész, mire van nyitva. Van, hogy coachingra jön valaki, és végül mezítláb sétál a fűben. Más Access Bars-ra érkezik, de aztán mély, gondolatébresztő beszélgetés lesz belőle.

És mindegyik verzió rendben van.

Végszóként

Ha azt keresed, ami biztonságos és „csak egyikféle”, lehet, hogy nem én vagyok a te embered.
De ha nyitott vagy arra, hogy új nézőpontokat kapj, hogy néha kilépj a komfortzónádból – vagy épp csak újra rátalálj önmagadra – akkor valószínűleg pont jó helyen vagy.

Nem hiszek a dobozokban. Inkább hiszek abban, hogy te is több vagy annál, mint amit eddig gondoltál magadról. És ha már itt tartunk: én is.